Köszöntelek!

 Időről időre egy-egy képet, vagy éppen gondolatot osztok meg a látogatóval. Ha tetszett térj vissza máskor is!


Cselényi Zoltán

Időről időre felbukkannak mindenféle slide-show -k, diavetítések, hol a youtube-on, hol PowerPoint prezentációként, gyakorta valamilyen zenei aláfestéssel, ahol szebbnél szebb tájakban gyönyörködhetünk. Még nem sikerült tetten érnem egyetlen készítőt sem, de a képekből látom, hogy azok az interneten fellelhetőek, és a világ különböző részeiről származnak. Ezzel nem is lenne gond, ha ezek a képsorok nem azt sugallnák, hogy máshol bezzeg de szép, de jó.
Tévedés ne essék, látom én magam körül a mocskot is, de nyitott a szemem a szépre is. És valahogy az sokkal jobban megragad. Vagy csak én látom szépnek az őszi, sokszínű napkeltét a környezetemben? Avagy nem lenne "menő" örülni annak, ami van, és csak a szomszéd kertjének a zöldellése lehet kívánatos? Ki tudja? Én nem. Engem mindenesetre egyaránt gyönyörködtet a tavasz frissessége és az ősz sokszínűsége. Érzem én a hűvöset, és fázni sem szeretek, de mindig őszinte rajongással várom az ősz eme csodálatos játékait. Köd volt a Duna felett. Sűrű, zömök, felhőszerű. De felette sütött a nap, miként a felhők felett mindig süt a nap.És ez itt, tőlem pár száz méterre, Dunaújvárosban, 2011 októberében. A rádió közben ontotta -reggeli hírek címszó alatt- a napi tragédiát, ütközött - meghalt - sikkasztott - stb. Rossz lehet annak, akinek ez meg tudja határozni a napjait. Az én napom ezzel a színpompás képpel indult.

Te is láttad?